Céges pénzügyek tervezésének alapjai

- Kezdjük az alapoknál! Csak kezdjük el! -

Az előző részben leírtak alapján, most már tisztában vagyunk azzal milyen eredményt értünk el cégünkkel az előző évben. Rengeteg számunk van a teljesítményünk egyes részeiről. Ezek okot adhatnak arra, hogy megveregessük a saját vállunkat vagy foghatjuk a fejünket. Az, hogy a múlt eredményei alapján melyiket tesszük, az előző éven már nem változtat. Az már a múlt, amit a visszapillantóból nézünk. Ezzel szemben most forduljunk a jövő felé és nézzük meg mit tudunk igazán kezdeni a már kinyert adatokkal és összeállított elemzésekkel. Tervezzük meg tudatosan az évünket!

Kezdjük a fix és változó költségek tervezésével. Mivel folyamatosan növekednek, ezért ezeknek a szintjét és jelzőszámait kell első körben meghatároznunk. A legcélravezetőbb, ha ezeket a bevételhez viszonyított százalékszintekkel adjuk meg. Gondoljunk úgy ezekre a számokra mint egy ébresztőórára, amit magunknak állítunk be előre. Az év során havi szinten ellenőriznünk kell, hogy az előző évhez képest és az aktuális teljesítményünkhöz viszonyítva milyen eredményeket vagyunk képesek elérni. Itt kell megjegyezni, hogy ez a rendszer annál jobb, minél több múltbéli adat alapján tudjuk a szinteket meghatározni. Így a jól teljesítő és a nehezebb idők eredményeivel egy élhető és biztosan teljesíthető mércét tudunk magunk elé állítani. A pontosan beállított ébresztőóra fog minket biztosítani arról, hogy nehogy átaludjuk azt a szituációt, amikor a költségeink elkezdenek elszállni és az üzemelési eredményünk kárára válni.

Hogy kézzelfoghatóbb legyen a fenti leírás, nézzünk egy benchmark (piaci viszonyítási alap) példát. Egy közepes méretű egészségügyi vállalkozás értékesítésből és szolgáltatásból származó bevétel mögötti anyagköltsége, optimális esetben nem haladhatja meg a 35-40%-ot. Ez azt jelenti, hogy minden 100 Ft bevételből maximum 35-40 Ft-ot lehetséges alapanyagokra költeni, ugyanis a fennmaradó összegből kell fedezni minden további tételt (bérköltség, infrastruktúra, adminisztráció, fejlesztés és természetesen amit a vállalkozás tulajdonosa szeretne majd befektetése kockázatának megtérüléseként kivenni). Ebből láthatjuk, hogy miért fontos már a tervezés során ezekre az arányokra nagyon odafigyelni. Ha a cégünk méretének és működésének megvan egy ideális költségeloszlása és azt megszegjük, gyorsan abba a helyzetbe kerülünk, hogy egy hanyagságból keletkező költséglukat más célokra szánt összegekből kezdjük el betömködni. Ez természetesen rengeteg helyzetben, alkalmi jelleggel előfordulhat. Viszont amint ez mindennapossá válik, már bele is kerültünk egy ördögi spirálba. Ez a spirál viszont két módon állítható meg. Vagy megszorítást kell alkalmaznunk vagy külső források után kell néznünk. Mindkettő megoldás rengeteg közvetlen és közvetett költséggel jár. Így ezek elkerülése az általános működésben kifejezetten fontos.

Egy gyakori hiba a készletek kezelése és azok értékének felmérése. Amennyiben a cash flow féle megközelítést elsajátítottuk, ez nagy segítséget fog nyújtani a készletforgás és készletérték meghatározása, majd monitorozása során. Erről későbbi részekben részletesebben is szó lesz. Addig is elegendő, hogy a fő irány amit követnünk érdemes, a túlméretezett készletezéssel és impulzusvásárlással ellentétben a termékekbe fektetett pénzünk mihamarabbi és minél hatékonyabb megtérülését vesszük figyelembe. Ezzel a megközelítéssel könnyen elérhető, hogy a fent említett költség arányokat betartsuk és megvédjük.

Amint megvannak a költségek és azok szintjei, elkezdhetjük ráépíteni és kialakítani az elvárt bevételt és annak visszabontását a következő év különböző időszakaira. Itt fontos megjegyezni és különbséget tenni a látszólagos és a valós pénzügyi tervezés között. Magyarországon még számos cég a pénzügyi terveit hasraütés-szerűen készíti. Ezzel szemben ajánlott, hogy a bevételünk megtervezése során kövessük azokat a gazdasági sémákat, amik követhetővé és kiszámíthatóvá teszik a pénzügyeinket. A bevétel tervünknek tartalmaznia kell azt az összeget, ami fedezi a cég hosszútávon fenntartható működését és mellette a tulajdonosi körnek is megfelelő bevételt biztosít, amivel elégedettek és fáradozásaikat kifizetődőnek érzik.

Ha eljutottunk oda, hogy kikalkuláltuk az elvért bevételt és a hozzá tartozó költségeket, akkor kezdhetjük el ezeket visszabontani a napi működés szintjére. Egy rendelő vagy kórház esetében számos faktort figyelembe kell vennünk. A teljesség igénye nélkül nézzünk pár adatot amiket a tervezésnél mérlegelnünk kell: nyitvatartási idő, a teljes orvosi csapat, a teljes asszisztencia, az egy nyitvatartási órára jutó létszám, az egy órára jutó ellátható páciensek száma, a nyitvatartási időn belüli leterheltség eloszlása, a szolgáltatási portfólió elemeinek rezervációs ára (az az ár amin nekünk már megéri eladni és a vevőnek még megéri megvenni), a fix költségek egy órára jutó része, stb.

Fentiekből is látható, hogy mára már nem elég megnézni, hogy a konkurencia mennyiért kínálja a szolgáltatásait és ahhoz mérten árazni. Ma már nem elég kockás füzetben tervezni a következő pénzügyi évet és utána egy évvel később összehasonlítani a saccolásunk és a tényleges munka eredményét. Ahhoz, hogy az elvárt szinten tudjon egy vállalkozás teljesíteni, magas szintű tudatosságra van szükség a tervezésben. Csak megfontolt és alapos tervek elkészülte után van lehetőség a működés folyamat szintjeire lemenni és ott is elkezdeni a fejlesztést.

Amennyiben fentikkel kapcsolatban kérdése van vagy segítségre lenne szüksége, keressen a feltüntetett elérhetőségek egyikén!