Hogyan fejlődhet egy praxis tájékozódási pontok nélkül?

Mi a hasonlóság a sötétben való gyaloglás és a legtöbb cég működése között? A kérdés megválaszolásához, tegyünk egyből egy kis kitérőt az praxisvezetéstől meglehetősen távol álló területre. 2009-ben a németországi Max Planck Intézet kutatói az emberi tájékozódást vizsgálták. A kutatás célja az volt, hogy kimutatható legyen, hogyan változik az emberek tájékozódási és iránytartási képessége ismeretlen, tájékozódási pont nélküli körülmények között. A kísérlet helyszínéül sivatagi és sűrű erdő övezte környezetet választottak. A körülmények befolyásoló tényezőjét pedig a nappali világosság és az éjszakai vak sötétség változása adta. A kísérlet meglehetősen érdekes eredményt hozott. 

Amire számítani lehetett, hogy a nappali, majd szürkületi fényviszonyok mellett a résztvevők szinte végig egyenesen tudtak haladni. Viszont a sötét a várakozásokon túli eredményeket mutatott az alanyok mozgásában. Ugyanis, amint megszűntek a tájokozódási pontok, azaz a látható közeli és távoli célok, a résztvevők elkezdtek körbe-körbe haladni és a leírt körök átlag átmérője alig lépte túl a 20 métert.

Elsőre kicsit furcsának tűnhet, hogy mi köze van a sötétben sétálásnak egy cég vezetéséhez. Nézzük meg a hasonlóságokat! Egy cég vezetése során ugyanúgy szükségünk van távlati célokra, amik biztosítják a haladási irányt. Ennek az iránynak a tartása érdekében hozunk döntéseket, használjuk fel erőforrásainkat. Abban a pillanatban, amint ez a távlati cél, más szóval tájékozódási pont kezd halványodni vagy esetleg el is tűnik, gyorsan elindul egy körkörös irányú mozgás.

A cégek életében ez akkor következik be a leggyakrabban, ha a vezetőség sűrű teendői mellett nem tud elég időt szentelni a menedzsmentre várakozó feladatokra. Folyamatosan csak a napi körforgásban kell helytállni, az állandó tűzoltással és a rövidtávú célok ("Csak ezt a hónapot éljük túl.") teljesítésével tud foglalkozni.

Ez a hosszú ideig fennálló helyzet vezethet egy megrekedt állapothoz. A praxis akár már 10-15 éve üzemel, de a körbe-körbe menetelés csak a haladás illúzióját kelti. Ez sajnos több okból is eredhet. Ha a távlati célok nincsenek megfelelően lefektetve, kommunikálva és rendszeresen lekövetve. Ezt nehezíti tovább, ha a rendszerből hiányoznak a standardok, a működési protokollok és azok betartása és betartatása. Végül, ha a vezető a leterheltsége miatt nem képes a kizárólag általa elvégezhető és az ő döntéseit igénylő vezetői feladatokat időben mérlegelni és elvégezni.

Hogyan is lehet ezeket a tájékozódási pontokat megfelelően biztosítani? Csak használnunk kell a rendelkezésünkre álló szervezetfejlesztési és menedzsment eszközöket.

Ilyen eszközök például:

• egy megfogalmazott céges misszió,
• egy megírt üzleti terv,
• a havi rendszerességgel elkészített teljesítményriportok,
• az időgazdálkodást segítő naptárak,
• a működés iránytűjét biztosító standarok,
• a rendszeres dolgozói egyeztetések, stb.

Ezek megléte biztosítja a vezetőt, a praxist és a benne dolgozókat is, hogy még időben váltani tudjanak, mielőtt kör alakú pályára állnának és csak a haladás illúziójával kéne beérniük a valós előrehaladás helyett.